A múlt heti, Csépa elleni vereséget nehéz volt megemészteni, még egy héttel később is téma volt a játékosok, szurkolók között. De túl kellett lépni rajta, mert szombat délután újabb nehéz feladat várt a csapatra, Jászárokszálláson pontot vagy pontokat kellett szerezni az élen maradáshoz. Ez ,,békeidőben'' sem egyszerű, nemhogy akkor, amikor versenyben vagyunk az első helyért, és minden szerzett vagy elhullajtott pontnak óriási jelentősége van. Az Árokszállás kezdett jobban, leszűkítették a területet a középpályán, és már a mi térfelünkön próbáltak labdát szerezni. Ezzel gyakorlatilag felkínálták, hogy a védők mögé beívelt labdákkal helyzetbe hozzuk két gyors csatárunkat (Győrfi, Balanescu), de nem éltünk vele. Jó huszonöt perc telt el, amikor végre elkezdtünk bátrabban játszani, és ez nemsokára meghozta a mérkőzés első nagy helyzetét: Donkó Krisztián remekül ugratta ki Győrfi Patrikot, aki kissé jobbról kapura lőtt, a labda a felső lécről vágódott le, sajnos a gólvonal elé. Rögtön ezután ismét Patrik került helyzetbe, de senkitől sem zavartatva a kapu fölé fejelt. Természetesen a kihagyott helyzetekért góllal büntettek a hazaiak: már a félpályánál labdát szerezhettünk volna, de nem tettük, a középre gurítás is a miénk volt, de a védőnk elcsúszott, így Klavács jó helyzetfelismeréssel 15 méterről a kapunkba passzolt. 1 : 0. A félidőben volt mitmegbeszélni, mert az első félidei teljesítményünk jócskán elmaradt az elvárttól. Szerencsére a második játékrészben már egy teljesen más szajoli csapatot láthattak a nézők. Sokkal bátrabban játszottunk, jóval többet birtokoltuk a labdát, mint ellenfelünk, és közel voltunk az egyenlítéshez. Ez a 68. percben következett be: Balanescu Dani futotta le a teljes árokszállási védelmet és a vetődő kapus alatt a hálóba lőtt. 1 : 1. Innentől kezdve már a győzelemért hajtottunk, természetesen a hazaiak is, ezért az utolsó húsz percre izgalmas, látványos, jó mérkőzés kerekedett az addig sem unalmas játékból. Több lehetőségünk is volt a második gól megszerzésére: Győrfi Patrik ismét tisztán fejelhetett kapura, de fejese hajszállal mellé ment, lőttünk egy gólt, de nem adták meg, mert az asszisztens kb. 60 méterről beintette, hogy kint volt a labda, Bogdán Balázs is a hálóba lőtt, de ebbe is belefújt a játékvezető, egy tizenhatoson belüli kezezésért pedig szerintem joggal reklamálhattunk 11-est. Ezt sem kaptuk meg, így maradt a döntetlen, amit a meccs előtt elfogadtunk volna, az első félidő után is, de a második félidő helyzetei alapján maradhat bennünk hiányérzet az elmaradt győzelem miatt. A megszerzett ponttal viszont továbbra is az első helyen maradtunk, és a sorsunk a saját kezünkben lesz a hátralévő 5 fordulóban. Ősszel ezekből a meccsekből 12 pontot szereztünk, legalább ennyi most is kell a dobogóért, az első helyért lehet, hogy még több is. Szép feladat, de a csapat képes teljesíteni!